Ozora : Bemutatkozás

Ozora Tolna megye északnyugati sarkában, a Mezőföld fennsíkjában mélyen bevágódó völgyben, a Sió-csatorna két partján helyezkedik el. Megközelíthető Simontornya felől a 64-es útról, Pincehely felől pedig a 61-es útról.

Ozora és környéke már lakott település volt a kőkorban is, hiszen erről tanúskodnak az itt talált kőeszközök. A bronzkorból származó leletek bronzkori településre, az elég gazdag rómabeli éremanyag pedig római településre mutat. A népvándorlás korából származik a Tóti pusztán 1871-ben feltárt avar fejedelmi sír gazdag aranylelete. Az avarok itteni települését mutatja a Kálvária-hegyen még most is kivehető sáncárok illetve földvár.
Ozora első földesura - 1310-ben Sólyági Sándor ispán volt, 1325-ben már Ozora néven szerepel és ezt az előnevet mindvégig meg is tartja. Ozorai András leánya, Borbála volt az utolsó ozorai főnemesi család sarja, aki 1399-ben felesége lesz Zsigmond király Firenzéből származó fiatal és tehetséges hadvezérének, Philippo Scolárinak, aki ettől kezdve Ozorai Pipó néven szerepel a történelemben. Személye meghatározó volt a középkori Ozora életében. 1418-ban kolostor épül a mai Petőfi utca elején, melyet „Baráth kút” tér néven őriz a szájhagyomány.

A várkastély építésére 1416. nagycsütörtök napján adott engedélyt Zsigmond király Philippo Scolárinak, azaz Ozorai Pipónak. Ezt apósa, Ozorai András kisebb méretű kúriája helyén építi fel. A Sió partján húzódó dombsor észak-nyugati lefutásának egyik pihenőjén, a középkori Ozora szélén. Építésében Manetto Ammanatini - vezetőépítész - Masolino de Paricale, Tassie faszobrász és sok ismeretlen építész és festő vesz részt. A főúri lakhely négyzet alaprajzú, emeletes, középudvaros. Egy tömbként jellemezhető palotaépületből és az ezt közel szabályosan körülvevő ugyancsak négyzetes alaprajzú várfalövből áll. Ozorai Pipó 1426-ban meghal. Örököse felesége, Borbála 1438-ban Albert király hozzájárulásával Héderváry Lőrinc nádorra és fiaira hagyja a vagyonát, mivel gyermekei már korábban elhunytak. 99 évig birtokolják Ozorát és a kastélyt a Héderváryak. 1491-ben Miksa császár csapatai betörtek az országba, és megszállják Ozorát is. A vár megsérül. 1520-ban Héderváry Ferenc átépítteti, reneszánsz részletekkel gazdagodik. 1524-ben II. Lajos király Bethlenfalvy Thurzó Elek kincstárnoknak adományozza a birtokot.
Török Bálint 1531-ben, 1536-ban, 1537-ben ostromolja a várat, míg végül megszerzi és újjáépíti. Majd 1541-ben őt magát a törökök elhurcolják. Ezután a török seregek pusztítása következik. 1544-ben a budai pasa ostromolja, a vár nagyon megrongálódik. 1545-ben esik el, kerül a törökök kezére. Ők a várfalak előtti mély árokba földből, fából, törmelékből álló sáncot alakítanak ki. A palotaépületben törökkori javítások találhatók. Az épületben a vezető rétegek élnek, a katonák a várfal és a palotaépület közötti területen tartózkodnak. Itt házakat, tüzelőhelyeket, tárolóvermeket építenek. A vár 1686-ban kemény ostrommal szabadul fel. A XVII. században a várat a Nyáryak, tőlük az Esterházyak öröklik. 1730 körül átépítik, barokk stílusjegyekkel gazdagodik.
A község az 1848-as Ozorai Diadallal írta be nevét örökre az egyetemes magyarság történelmébe. Az 1848-as forradalmak lángba borítják Európát. E láng Magyarországon ég legtovább, s szabadságharccá erősödik. Se pénz, se fegyver, nincsenek kiképzett katonák. Ennél kedvezőbb időt nem is választhatott volna Magyarországba betörésre Jellasich. S ekkor szinte a földből nő ki a nemzetőr, a honvéd, a népfelkelő, s a fiatal honvédsereg úgy megveri Pákozd-Sukorónál, hogy Bécs felé menekül. A segítségére siető Róth és Phillipovich már késve érkezik, s visszafordulnak Ozora felé, mert más irányba minden út lezárva. Tolnavármegye közgyűlése a tolnai nemzetőrök és népfelkelők parancsnokául az őrnagyi ranggal „feldíszített” Csapó Vilmost nevezi ki. Összegyűjtött csapataival Ozorára indul, ahol elképzelései alapján 1848. október 4-én csata lesz. Az ellenség mely jelentős túlerővel rendelkezett, csak október 6-án délután három órakor mutatkozott. Csapó, hogy erejéről megtévessze az ellenséget, heves puskatűzzel fogadja őket, éjszakára pedig a környező dombokon tábortüzek sokaságát gyújtja. A visszavonuló Róth és Phillipovich először szabad elvonulást kér, majd fenyegetőznek, mindhiába. A gyűrű szorul, s a két generális október 7-én leteszi a fegyvert. Jókai Mór hazaszeretet regényében a „Kőszívű ember fiaiban” emléket állít a népfelkelőknek.

Ozora életében két ismert és híres költő is jelentős szerepet játszott, illetve a megállapítás fordítva is igaz, életük egy jelentős állomása Ozora.
Időrendben először Petőfi Sándor nevét kell említeni, aki mint vándorszínész érkezett a faluba 1841. július 31-én. Már hosszú ideje foglalkoztatta a gondolat, hogy a magyar nyelv ügyét szolgálva színésznek áll.
A másik személy Illyés Gyula - diákkorától kezdődően - boldog napokat, hónapokat töltött Ozorán. A falut „álmai városának” nevezi; itt áll Ozorai Pipo - Illyés versében Philippo Scolari di Ozora - itáliai mesteremberekkel emeltetett vára, a nagykocsma, fogadójában lépett fel először Petőfi. 1848-ban a „sármelléki törpe Thermopilé” a tanúja a Jellasics csapatait megfutamító huszárok cselének. A diák a hegyi temető néhány keresztjéről családja nevét olvashatja le. A vár alatt, az iskola előtt a Cinca patak hídját családja készítette. Az ozorai Szentháromság tér látomása Párizsban, a Notre Dame előtti téren is emlékezetébe villan. 1935. júliusában naponta teszi meg a kántortanító rokon Hadfy Béla lakása és présház-pincéje közötti utat. A Tükörcsősön a pince hővösében születtek az ozorai versek, a Puszták népe egyes fejezetei is itt íródtak. Petőfi-je utószavának datálása is Gyánt-Ozora, 1936. 1944-ben amikor „0rangrejtve” bujkálnia kell, menedéket - ha rövid időre is - újra csak itt talál, itt várják hű arcok, „segítő magyarok”. Mi sem természetesebb, hogy 1945 sorsfordulóján, a földosztáskor is ide siet.

A község az évszázadok során többször volt virágzó és hanyatló korszakban. A rendszerváltást követően, ha lehetővé válik az üdülés - idegenforgalmat, mint új funkciót kialakítani, feltételezésünk szerint ismét beléphet, illetve elindulhat a virágzó korszak felé. Ennek biztató jelei - a település esztétikai arculatának formálása - a „Virágos Magyarországért” mozgalomban elért kiváló helyezések. 1995-ben országos versenyen elnyerte a „legvirágosabb település” rangot, majd 1996-ban Európa díjat kapott az ausztriai Tulln-ban. A belügyminiszter 1999-ben Nívó Díjjal jutalmazta az Önkormányzatot a csodálatos környezetéért. A település arculatát formálja a fafaragó tábor évről-évre megjelenő alkotásai. Idegenforgalmi, turisztikai szempontból ígéretes a jövő - az Ozorai Vár és a falu sok látnivalót jelent az idelátogatók számára.

Ozora : Részletes térkép

Ozora : Elérhetőség

Ez az oldal csak bejelentkezés után érhető el.

További szállások