Gorsium - Floralia program

Gorsium - Floralia program Gorsium Szabadtéri Múzeum - Régészeti Park (Tác)

Magyarország legnagyobb régészeti parkja az ókori Gorsium maradványait mutatja be. A park az
M 7-es autópálya Szabadbattyán - Gorsium leágazásától 5 km-re fekszik.

FLORALIA

Flora temploma felszentelésének ünnepe (Kr. e. 238) minden évben a tavasz köszöntése az antik Rómában. Gorsiumban az április 28- május 4-ig terjedő időszak a látogatási szezon megnyitása.

A 2003. évi Floralia programja
május 1 - 4.(csütörtök, péntek, szombat, vasárnap) naponta 9 - 17 óráig

Aristophanes: Lysistrate című drámájának előadása

Virágkiállítás- és vásár
Méz- és méztermékek, mézkülönlegességek
Ókori kézművesség bemutatása és vásár
Ókori gyermekjátékok a látogatók részvételével
Római lakoma a helyszínen: Apicius korabeli receptjei alapján
Septimius Severus 202- évi látogatása Gorsiumban (csak május 1-2-án, délelőtt)
Gladiátorjátékok a Familia Gladiatoria előadásában (csak május 1-2-án, délelőtt)
Divat az ókorban - kelta és római öltözékek bemutatója (csak május 3-4-én, délelőtt)

délután 15 órakor, naponta változóan
SOPHOKLES. ANTIGONE
SOPHOKLES: ELEKTRA
ARISTOPHANES: LYSISTRATE
SOPHOKLES: TRAKHISI NŐK című drámájának előadása
Az előadások rendezője: Pécsi Ildikó


Gladiátorjátékok a Familia Gladiatoria előadásában
Ókori kézművesség bemutatása Római lakoma

2003. május 2-án, pénteken 15 órakor

SOPHOKLES: ELEKTRA
Fordította: Devecseri Gábor

Elektra: Farkasinszky Edit
Orestes: Hegedűs Miklós
Nevelő: Cs. Németh Lajos
Klytaimnestra: Pécsi Ildikó
Aigisthos: Horváth István
Krysothemis: Bakonyi Csilla
Mykénéi nők kara:
Tóth Judit
Szilágyi Zsuzsa
Bessenyei Emma
Simon M. Edina

Zene: Szüts István Jelmez: Pártos Csilla
Díszlet: Krisztovics Sándor

Színpadra alkalmazta és rendezte:
PÉCSI ILDIKÓ
Érdemes, Kiváló Művész

Sophokles görög drámaíró Kr. e. 425 körül írta Elektra című tragédiáját. A szerző Aiskhylos és Euripides mellett, a görög drámaírás egyik legkiválóbb alakja, sokszoros győztese a híres athéni drámaversenyeknek.
Az Elektra témája, amely a fenti két írót is megihlette, gyökereit tekintve a trójai mondakörre vezethető vissza, annak egy epizódja. a darab a mykénéi királyi udvarban játszódik. Klytaimnestra, Mykéné királynéja megölte férjét, Agamemnont, leányának, Iphigeniának a trójai háború érdekében történt feláldozása miatt. Leánya, az otthonában szolgasorban tartott Elektra kitartóan gyászolja apját s testvérében, a sok éve távollévő Orestesben reménykedik, hogy bosszút áll majd apjuk, Agamemnon erőszakos haláláért. Orestes nevelője szándékosan tanítványa halálhírét költi, hogy a bosszúterv sikerét elősegítse. Elektra kétségbeesik a hírre, Klytaimnestra megkönnyebbül. Orestes, testvére összeomlását látva felfedi kilétét, s Elektra örömteli egyetértésével cselekszik: anyját megöli a palotában, majd e sors jut szeretőjének, Aigisthosnak is.

*b** * * * **/b*

2003. május 3-án, szombaton 15 órakor

SOPHOKLES: ANTIGONE
Fordította: Trencsényi-Waldapfel Imre

Antigone: Farkasinszky Edit
Kreon: Trokán Péter
Haimon: Hegedűs Miklós
Teiresias: Keres Emil
Kossuth-díjas, Érdemes, Kiváló Művész
Eurydike: Bessenyei Emma
Ismene: Borbély Kriszta
Thebai tanácsadók:
Bregyán Péter, Harmath Imre, Horváth István
Első őr: Barabás Kiss Zoltán
Második őr: Boros Zoltán
Thebai nők:
Bakonyi Csilla, Szilágyi Zsuzsa
Gyermek: Bregyán Bálint

Díszlet: Krisztovics Sándor Jelmez: Pártos Csilla
Zene: Szüts István

Rendezte:
PÉCSI ILDIKÓ
Érdemes, Kiváló Művész

Kr. e. 442 körül mutatták be Sophokles Antigone című tragédiáját, az antik színjátszás egyik legismertebb és legnagyszerűbb darabját.
Théba királya Kreon, a városért küzdő Eteokles és az ellene harcoló Polyneikes (testvérek, Oidipus fiai) elestével csak Eteoklesnek hajlandó megadni a végtisztességet, Polyneikes temetését halálbüntetés terhe mellett megtiltja. Az ifjak testvére, Antigone eleget kíván tenni az isteni parancsnak, s eltemeti fivé-rét. A másik leánytestvér, Ismene fél szembeszállni Kreonnal, s Antigone egyedül cselekszik. A király fia, Haimon, akinek Antigone a menyasszonya, megkísérli rávenni apját, ne ítélje el a leányt. Hasztalan. Kreon sziklasírba záratja Antigonét. Teiresias, a vak jós figyelmezteti őt tettei súlyos következményeire, s végül, a vének tanácsára elindul a sziklasírhoz. A további eseményekről hírnök számol be. A sziklasírban Antigone felakasztotta magát övére, Haimon apjára támad, majd önkezével véget vet életének. Kreon, karjában halott fiával tér vissza, hogy újabb csapás sújtson le rá: hitvese, Eurydike, megátkozva őt, öngyilkos lesz.

*b** * * * **/b*

2003. május 4-én, vasárnap 15 órakor

SOPHOKLES: TRAKHISI NŐK
Fordította: Kardos László

Deianeira: Pécsi Ildikó
Herakles: Bregyán Péter
Jászai Mari-díjas Művész
Hyllos Németh Kristóf
Dajka: Bessenyei Emma
Aggastyán: Horváth István
Karvezető: Farkasinszky Edit
Likhas: Pinczés Attila
Hírnök: Futó Ákos
Iole: Juhász Diána
Kísérői: Pálos Zsuzsa
Bódi Barbara, Baumstark Éva
Trakhisi nők kara:
Szilágyi Zsuzsa, Simon M. Edina, Gyűrű Valéria,
Horváth Eszter, Nagy Zsófia, Matyasovszki Beáta,
Remetehegyi Ildikó
Herakles kísérői:
Fekete Gábor, Szilágyi Csaba, Bregyán Bálint
Díszlet: Krisztovics Sándor Jelmez: Pártos Csilla
Zene: Szüts István

Rendezte: PÉCSI ILDIKÓ, Érdemes, Kiváló Művész

A drámája születésének pontos dátumát nem ismerjük.
A mű középpontjában Deianeira, Herakles hitvesének alakja áll. Trakhisban aggódva, hű feleségként várja haza gyermekeivel férjét, akit 'munkái' szólítanak távolba. Dajkája tanácsára egyik fiát, Hyllost küldi Herakles felkutatására. Időközben hírnök, majd Likhas érkezik, fogoly nőket, köztük a hallgatag Iolét vezetve. Likhas elmondja Herakles hányattatásait, harci sikereit, s Deianeira megtudja tőle, hogy Iole, Eurytos király lánya nem csupán fogoly, hanem Herakles kedvese.
Az összetört Deianeira az őt korábban elrabló Nessos vérével átitatott inget küld urának: a kentaur vére varázserejétől férje visszatérését remélve. Ez végzetes Heraklesre nézve, a varázsszer méreg, s a hős iszonyú kínok között tér haza Hyllosszal. Deianeira férje várható pusztulásának hírére önkezével vet véget életének.
Herakles - gyötrelmes halála előtt - súlyos kérések teljesítésére kényszeríti Hyllost: vigye testét a Zeusnak szentelt hegy csúcsára, ott vesse máglyára, s vegye nőül Iolét… A vonakodó ifjú megadja magát - 'vád s panasz érje az isteneket'.
Történik Trakhisban, a királyi palota előtt, amelyben Herakles vendégként lakik.

*b** * * * **/b*


2003. május 1-jén, csütörtökön 15 órakor

aristophanes: Lysistrate
Fordította: Arany János

Lysistrate: Papadimitriu Athina
Kalonike: Bessenyei Emma
Myrrhine: Vásári Mónika
Stratyllis: Tóth Judit
Kallidike: Bakonyi Csilla
Lampito: Pálos Zsuzsa
Korinthi: Vándor Éva
Beoti: Valler Gabriella
Tanácsos: Harmath Imre
Drakes: Bregyán Péter
Lakon: Cs. Németh Lajos
Nikos: Horváth István
Miletus: dr. Magyar Gábor
Kinesias: Barabás Kiss Zoltán
Követ: Éless Béla
Karion: Boros Zoltán

Zene: Szűts István Jelmez: Pártos Csilla
Dalszövegek: Pécsi Ildikó Díszlet:Krisztovics Sándor
Koreográfus: Papadimitriu Athina

Színpadra alkalmazta és rendezte:
PÉCSI ILDIKÓ
Érdemes, Kiváló Művész

Aristophanes (Kr. e. 450-385?) görög drámaíró több mint negyven vígjátékából 11 teljes darab maradt ránk, melyek legtöbbje politikai célzatossággal íródott. A most színre kerülő művében Lysistrate biztatására a görög nők szerelmük megvonásával igyekeznek rábírni férjüket a háborúskodás megszüntetésére, s célt is érnek.


Szeretettel várjuk Gorsiumban
2003. augusztus 30-án és szeptember 6-án, szombaton
SOPHOKLES: OIDIPUS
című drámájának előadásá

Szabadtéri Múzeum, Régészeti Park - Tác

további hírek

2003-04-11 13:52:12