Történelmi kobzolás

A pengetősök fejedelmének, tradíciótisztelő húrosnak nevezik hangszerüket a lanton vagy annak elődjein, a kobzon és az udon játszó zenészek, akik a hétvégén Győrött találkoztak. A Zichy-palotában másodszor tartották meg a korhű technikát követő muzsikusok fesztiválját több mint harminc magyar és külföldi előadó részvételével.
A baráti hangulatú eszmecseréken ki-ki a saját játéktechnikájával mutatkozott be. Abban minden előadónak megegyezett a véleménye, hogy a múlt hangszereihez visszafordulóknak van még mit felfedezniük. Úgy érzik, az igazán érdeklődők előtt is csak az bontakozott ki, milyen gazdag ez az egészen az ókorig visszanyúló zenei világ. A lantpengetőknek - talán éppen ezért - egyre több fellépési alkalma adódik hazánkban is, mégsem megoldott e reneszánszát élő hangszer használatának intézményesült oktatása. Ehhez a hozzáértők véleménye szerint nőnie kell az igényeknek és ki kell alakulnia a szaktanári gárdának.
A zenészek azonban már az elmúlt napokban is Győrbe tudták idézni a pengetős hangszerekre írt dallamok történelmét. A húrokkal mesterien bánó kezük nyomán középkori és népi kobzolások, reneszánsz és barokk lantművek elevenedtek meg koncertjeiken. A közös muzsikálás élményét a közönség számára ráadásul az is különlegessé tette, hogy ennyi előadóval egy műsorban sehol máshol nem találkozhattak.
Míg a hallgatóságot a zeneélvezet, a zenészeket a szakmai kíváncsiság csalta a fesztiválra. Handler Ákos celldömölki gitártanár kilenc éve - mióta megvette több százezer forintos hangszerét - játszik lanton és főként autentikus módon képezi magát. Herczeg László, a budapesti Kecskés együttes tagja pedig műfaja emberközeliségét említette meg, mely szerinte többek között a hajdani zenélési alkalmak sokszínűségéből ered.

Kisalföld

további hírek

2001-10-25 14:43:32