Szabadtéri Játékok Szeged 2007

Szeged
Dóm tér
2007. július 6. - augusztus 20.

Programok

A. L. Webber:
MACSKÁK  
musical
Időpont: július 6., 7., 8., 13., 14., 15.
Esőnap: július 9., 16.
Előadások kezdési időpontja: 21.00

Kálmán Imre:
Marica grófnő
operett
Időpont: július 27., 28., 29.
Esőnap: július 30.
Előadások kezdési időpontja: 21.00

Fire of Anatolia
Török tánc-show
Dawool - Európai premier
Időpont: augusztus 2., 3.
Előadások kezdési időpontja: 21.00

Frank Wildhorn-Jack Murphy:
RUDOLF
musical
Időpont: augusztus 9., 10., 11., 12.
Esőnap: augusztus 13.
Előadások kezdési időpontja: 21.00

Erkel Ferenc:
BÁNK BÁN
opera
Időpont: augusztus 18., 20.
Esőnap: augusztus 21.
Előadások kezdési időpontja: 21.00

Színpad

• 800m2 terület

• színpad nyílás: 30m

• színpad mélység 22m

• borítása: fenyődeszka ás OSB lap

• magassága a tér szintjéhez: 1.40m

• forgószínpad 14m szabályozható fordulatszámmal működik

• Zenekari árok területe: 150m,

• oldalszínpadok 540m,

• 4 világítási torony - 10,6, és 14m magasságúak

• 2db hangtorony 9.6 m magasságú

• színpad alaprajz

Szeged és a Szabadtéri Játékok

A XX. század első felében Európa nagy szellemi centrumaiban egyre divatosabbá váltak a különböző kulturális értékekre, hagyományokra épülő fesztiválok, valamint a nagyszabású szabadtéri rendezvények.
A külföldi rendezvények sikerei a magyar szellemi élet képviselőit hasonló indíttatású fesztiválok megszervezésére sarkallta. Magyarországon az elsők között indították útjára az immár több mint hetven éves múlttal rendelkező nyári színházat, a Szegedi Szabadtéri Játékokat.

A Játékok ötletét először 1926-ban Juhász Gyula a szegedi költő vetette fel. A gondolatot a kulturális és politikai élet számos jeles képviselője támogatta. A "főpróbára" a lehetőséget a Fogadalmi Templom felszentelésére rendezett ünnepségsorozat adta 1930 őszén. Az árkádsorral körbevett templomtér kiváló akusztikájával ideális helyszínnek bizonyult a szabadtéri színielőadások megrendezésére. Az első előadásra - Magyar Passió - 1931. június 13-án került sor. Ezt követően a szabadtéri előadások töretlen sikerrel minden év nyarán Szeged fő attrakcióját jelentették. A sikersorozatnak a II. világháború vetett véget, az 1939-es nyár után 20 évig csöndes lett a tér.

Az újrakezdés 1959. július 25-ig váratott magára, s azon az estén a Hunyadi László dallamaival megkezdődött a Szegedi Szabadtéri Játékok máig tartó második fejezete. 1994-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. A szektorokat az 1879-es tiszai nagyárvíz idején segítséget nyújtó európai fővárosokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), illetve Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el.

Az "újkori" játékok több mint 40 éve alatt - 142 darab 657 előadására - több mint 3 millióan voltak kíváncsiak.

A Szegedi Szabadtéri Játékok újrakezdésének 25. évfordulójára a rendezvény kivívta az "ország legnagyobb szabadtéri színháza" címet, amelyet mind a mai napig méltán meg is tartott.